Hirtelen váltás, bárpult tetején sétálgatok, és magyarázom a kiszolgálónak, hogy a cafe latte-ban nincsen mangók, és én mangó nélkül kérném, ha lehetne, habár tetszik az okkersárga krémszerű állaga.
Az utóbbi pár nap sűrű volt, egynyári és évelő virágkiültetést terveztem, kitűzési tervekről hazudoztam, temető parcellát mértem fel, sírokat fényképeztem, és költségvetést számoltam a salgótarjáni főtér egyik részére. Mindent csináltam, csak aludni nem aludtam, aztán élőhalottként hallucinálva bolyongtam a lakásban, lezuhanyoztam hajnali 6 felé, hogy magamhoz térjek, de minden csak rosszabb lett.
Volt egy másik álmom is, ahol a házunktól nem messze bóklásztam a semmi felé tartva. Az alkonyatban észrevettem, nem messze világít egy vonatkocsi, így elindultam oda.
"a felhők elfonnyadnak
és meghalnak
a nap narancs agyvelő
csendesen sóhajt
szigetté válik
s eltűnik"
/Jim Morrison/
Útközben a sötétben kutyák támadtak rám, így eldobálva mindenemet (ezek szerint mostanában ingerenciám van a dolgaim eldobálására) mert velük nem tudtam volna felemelkedni, elrepültem. Az utóbbi években álmaimban egyre sűrűbben játszom el ezt a repülést, teljesen természetes adottságnak veszem. Később már csak szögesdrótos kerítésre kapaszkodtam fel, mert úgy gondoltam, hogy ott békén fog hagyni mindenki.
A végére még két kép:
- Pestszenterzsébeti temetőben talált szecessziós elemekkel teli sírkő, nem is értettem, hogyan került ide a sok művirág és semmi közé.
- Évelő kiültetésem látványterve, elburjánzottak a meleg árnyalatok, és szétfolytak a térben.
Álom: Egy lehetőségednek bealkonyult, és miközben kilépsz önmagadból, valami egyirányú felé haladsz, ami legalább világos.
VálaszTörlésPont ez az álom mutatja, repülésnek nem jobbik fele a tied, vagy is, hogy eloldod a kötelékeid, hanem a tudattalan kárpótol, mert egy alapvető elvárásod beteljesíthetetlen.
Bocs, hogy nem jókat írok, de álomanalízis ritkán euforikus. Ja, a kutyák egyébként védenek, de te egy ilyen ösztönt nyomsz el.Állat-ösztön ilyenkor támad.Ráadásul kutya domesztikált, tudatában lehetsz.
Egy kis háttérinformáció a kutyákkal való összefüggés kapcsán: amióta az eszem tudom, félek és tartok a kutyáktól, mert nem bízom bennük, képtelen vagyok kedvencként tekinteni rájuk. Itthon is van kutya, máshol is gyakran összefutok velük, nincs semmilyen konkrét negatív élmény, nem haraptak meg, vagy támadtak rám, mégsem működik a dolog.
TörlésJane Roberts Seth megszólal című művében Seth tesz említést arról, ami nekem nagyon szimpatikus és elfogadható logikának tűnt, hogy mindenkinek megvan a saját szimbólumrendszere. Nem feltétlenül jelent minden gyökeresen mást, vagy ellentéteset, de előfordulhat ilyesmi. Jane egyik álmában egy hatalmas szörnyeteg támadt rá, amely leginkább kutyára emlékeztette, benne testesült meg minden, amit maga teremtett meg, rossznak ítélt.
Az eddigi repülésekkel irányítani is kezdtem az álmokat, az valóban csodálatos érzés volt, és a repülés is abban a pillanatban indult meg, amint felismertem, hogy a saját magam által teremtett dimenzióban vagyok, tehát megtehetem, hogy elemelkedem a földtől. Itt nem ez történt, és a kellemes érzés is rövidebb, halványabb volt, és a továbbiakban nem vettem át az álom irányítását.
Amit írtál, az viszont sokkalta érdekesebb, és elgondolkodtatóbb, nagyobb csavar is van benne. Mostanában döbbentem le azon, milyen hatalmas változás történt, és az elmúlt 3 év alatt az egyetem milyen fegyelmet erőltetett rám, és ez a fajta mérnöki hozzáállás, tiszta fejjel gondolkodás és határidők közé szorítás minden irányból szabdalja a szabadidőm, amit az egyik legértékesebb kincsnek tartok. Szeretem magam beosztani ezt, folyamatosan tanulok akkor is, ha ráérek, csak a képzőművészetről, vagy az irodalom más berkeiről. Talán a társadalmi és saját elvárásaim kutyáitól ijedtem meg, talán többtől, és feltartott hüvelykujjal stoppolnék el innen messzire, mert nevetségesnek tartom ezeket a normákat.
Nem szoktam megijedni a kevésbé euforikus dolgoktól, mert így van igazán értelme és mélysége csak mindennek. (:
Igen, az álomszimbólika egyszerre személyes és kollektív. Hogyan lehet ez? Tegyük fel egy régi házzal álmodsz, ahol gyermekként éltél. A ház hirtelen fénybe borul.
VálaszTörlésEzt a házat csak te ismered, a tiéd, személyes. Igen, de a gyermekkori ház nem. Az a multbeli éned. Ilyenkor, ebben az esetben valami miatt a régi éned, a tapasztalatlan tisztaság stb jön elő és hirtelen megértesz valamit.
Ez már kollektív. Ezeket az analógiákat a korszak hozza, a nyelv közvetiti le, ezért nem jók a régi állsomkönyvek.
Régen nem volt számitógép. A te laptopod személyes, de mégis egy mobil finoman gépies vezérlésről van szó. Az analogia ami mindenkinél azonos. Csak egy lépéssel kell hátrébb menni.
Seth szörnye is személyes, de mindenkinek lehet szörnye. Azokat mi hozzuk létre. Ha kutyaszerű, az csak a szörny eredetére utal. Azt hiszi semmi nem védi, nem bízik a saját ösztönében ez ügyben, az pedig belülről támad rá. :)
Álomban minden te vagy. A növények az érzelmi faunád. A virág szép de tova suhanó érzés. A fa egy beteljesült élet, a gyümölcs meg arra utal, amikor beérik valami az életedben. A hibás gyümölcs is gyümölcs, csak nem tökéletes, ám de vannak óriás gyümölcsök is.
Kb ez a mechanizmus. Azt, hogy mire vonatkozik, azt a környezet dönti el.
És jól gondolod, az álom igazságai mint a karmák.(Köszöb őr) Ha megértjük nem kisért. Ha megoldjuk, a jövő tendenciái jobbak lesznek.