Nyír

A víz színesen hullámzott, megvilágította a naplemente, míg én repkedtem felette és kék apró kapszulákat kapkodtam el, amelyeket le is nyeltem. Később mondták csak el, amikor felhívtam egy telefonszámot, mert kezdtem furcsán érezni magamat, hogy ha nem teszem azt, amit mondanak, a kapszula megöl, pedig eleinte olyan jó ötletnek tűnt az egész, természetesnek, egyértelműnek.

Akvarell helyett maradtam a biztonságosnak tűnő grafitnál, és a kócos nyírfámnál. Kis türelemjáték.